Top Social

The princess and the haunted castle / A hercegnő és az elvarázsolt kastély

Monday, March 21, 2011
Once upon a time, there was a little princess who tried to live for her dreams. She was really self-confident about what she wanted, never listened to anybody who tried to tell her what's wrong or right. She was living in her own in a huge castle and didn't need anybody around her. She isolated herself because she thought if she doesn't let anyone near her, her heart wouldn't get hurt. But she couldn't have been more wrong. The loneliness has captured her and locked her in the castle, it grew on the windows and kept her in dark. The darkness scared the little princess who started to think about all the things she had done wrong in her life. Maybe she was too harsh on the people who just wanted to make her happy? Maybe she wasn't always right like she thought so? Can she still make it right and save herself from darkness? Or maybe she needs to be saved...? Will there be any happily ever after...?

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis hercegnő aki megpróbált az álmainak élni. Nagyon magabiztos volt és tudta mit akart, soha nem hallgatott senkire aki megpróbálta megmondani neki mi jó vagy rossz. Egymagában éldegélt egy hatalmas kastélyban és nem volt szüksége senkire. Elszigetelte magát, mert azt gondolta, ha nem enged magához senkit sem közel, akkor a szíve sem sérülhet meg. De nem is gondolhatta volna rosszabbul. A magány bezárta őt egy kastélyba, behálózta az ablakokat és sötétségben tartotta. A sötétségtől megijedt a kis hercegnő és ez elgondolkodtatta azokon a dolgokon amiket rosszul csinált az életben. Talán túlságosan kíméletlen volt azokkal akik csak boldoggá akarták tenni? Lehet hogy nem volt mindig igaza miközben azt hitte hogy igen? Vajon helyre tud még mindent hozni és megmenteni magát a sötétségtől? Vagy igazából csak más tudja megmenteni? Lesz még valaha boldogan...míg meg nem...?


My new photographer (click here for her pictures) took pictures of me near the Vajdahunyad castle in Budapest. I think this was the most difficult photoshoot of all to bear: the wind was blowing so hard, the snow started to fall and I was freezing so much, that it was hard to pull a normal face :) But it came out good, the pictures are a bit melancholic and the place is in a huge contrast with my outfit and smiles: the best title for it is surely the "Princess and the haunted castle".
Let me know what you think!
XOXO,
Lidia.

Az új fotósom (katt a képeiért ide) készítette rólam a képeket a Vajdahunyad vár közelében. Azt hiszem ez volt a legnehezebb fotósorozat mind közül, erősen fújt a szél, a hó is elkezdett esni és annyira fáztam hogy nem nagyon voltam képes normális fejeket vágni :) De úgy érzem mégis jól jött ki, a képek olyan melankolikus hangulatúak és a helyszín éles kontrasztban áll a szettel és a mosolyokkal: szerintem nem is lehetne jobb címet adni ennek mint "A hercegnő és az elvarázsolt kastély".
Írjátok meg mit gondoltok!
XOXO,
Lídia.






















Scarf / Sál: Stradivarius
Cardigan: an old piece / Kardigán: egy régi darab
Jeans / Farmer: H&M
Shoes: from the USA / Cipő: Amerikából
4 comments on "The princess and the haunted castle / A hercegnő és az elvarázsolt kastély"
  1. Very nice. Despite the obstacles, you pull it off.

    I love the hair-bow. I need to get me one of those!

    ReplyDelete
  2. gyönyörű, nagyon. de van egy furcsaság mostanában, ami szemet szúrt. úgy érzem, mintha a képekre helyeződne nagyon a hangsúly az utóbbi időben, nem pedig a szettekre. ez az összeállítás is csinos, de semmi extra, ez pedig mégis egy divatblog. nekem hiányzik minden új postból egy bekezdés a ruhákról, milyen időbe, alkalomra mi alkalmas. ezenkívül a régi képekkel egy kis részébe beleláthattunk az életedbe is. a pároddal igazán sokszínű programokat találtatok ki mindig, amiről itt is beszámoltál, én nekem ez nagyon tetszett, csomó ötletet kaptam. de most ez így más. már nincs szó programokról, csak kimentek valahova és ott pózolsz. de félreértés ne essék, az új képek tényleg nagyon művésziek és gyönyörűek, de néha egy egy picit személyesebb poszt szerethetőbb volna, mint ezek. nem bántani szeretnélek, és imádom tényleg a blogod, még ha nem is minden ruhaválasztásoddal értek egyet, csak én ezt figyeltem meg, és most kijött belőlem:) kérlek ne haragudj meg miatta! puszi

    ReplyDelete
  3. olyan titokzatos képek lettek, imádom az ilyeneket!
    szabad tudni mi lett a melankolikus mese vége?=)

    ReplyDelete
  4. Shybiker: thank you so much! Let me know when you got the headband! :)

    Sophie: hát igen, ez ilyen, nem lehet olyan bejegyzést készíteni ami mindenkinek tetszik. Hónapokig kaptam a leszólásokat hogy mennyire gagyik a fotóim, most itt a minőség, de ez sem arat osztatlan sikert. De megígérem lesznek képek a Párommal is, és leírom a hátterét, nem gondoltam hogy ezek hiányozni fognak majd valakinek :) Gondoltam ideje váltani és megmutatni valami mást is. És divattanácsokat is fogok írni, köszönöm az ötletet. Nem haragszom meg, tudod én Subbás kommenteken edződtem, több kell ahhoz h egy beszólás kiverje a biztosítékot nálam :) Kérlek máskor is írd meg ha észrevételed van, mindenképp figyelembe veszem.

    Apolka: úgy örülök hogy tetszik :) Van még egy sorozatom ettől a fotóstól, na hát az szerintem mindent visz :P
    A mese: direkt nincs befejezése, hagyom hogy megmozgassa az olvasók fantáziáját és aki gondolja, megírhatja mit szán folytatásnak. Ez csak inkább elgondolkodtatás, nem akarom bekorlátozni, hiszen annyi végkifejlete lehet...

    ReplyDelete

Auto Post Signature

Auto Post  Signature