Top Social

All Saint's Day / Mindenszentek - November 1

Friday, November 4, 2011
I know that the topic may be a bit awkward, but I just feel like I have to write something about it. Last year I already made a post in connection with it, illustrated with pictures how I thought it's appropriate to go to the cemetery on this special day. Then about 1 or 2 months ago I decided to delete a few old posts because I wasn't completely satisfied with the outfit pictures. It was a huge mistake, I realized it later: and not because of the pictures, more because of the text - until this day I still agree with what I wrote. Not with the clothes, it was such a fail to dress up like that. But one is learning from their mistakes, so this year I created an all-black - this time something completely low-key outfit, showing that you can be elegant without wearing a statement headpiece, lace tights and leather shorts. I know I will get the negative comments for this article again, but I take the responsibility for that. You can love me or hate me, but whether you like it or not, this is MY BLOG where I post my personal opinion. Blogs are so good because of this: they are subjective and don't depend on anything.

Tudom hogy megint kínos témát feszegetek, de egyszerűen úgy érzem hogy írnom kell erről. Tavaly szinte napra pontosan csináltam egy posztot ugyanerről, képekkel illusztrálva hogy én hogy gondolom a temetőbe járást ezen a napon. Aztán 1-2 hónapja valami bekattant és letöröltem pár régi bejegyzésemet, aminek a képeivel nem voltam elégedett. Nagy hiba volt, erre utólag rájöttem: és nem a képek miatt, sokkal inkább a szöveget sajnálom hogy elveszett, a cikk tartalmával ugyanis a mai napig egyetértek. A ruhával viszont nem, hatalmas hiba volt azt felvenni. De az ember a hibáiból tanul, ezért idén újra összeraktam egy tiszta fekete - ezúttal egy teljesen visszafogott - ruhaösszeállítást, megmutatva hogy úgy is lehet elegánsan felöltözni, hogy nem vesz fel az ember hálós fejfedőt és csipkeharisnyát bőrshorttal. Tudom hogy még így is meg fogom kapni a magamét ezért a cikkért, de vállalom a felelősséget. Lehet engem szeretni, utálni, de tetszik vagy sem: ez az ÉN BLOGOM, ahol közzéteszem a személyes véleményemet. A blogokban pont ez a jó: szubjektívek és nem függnek semmitől.

01.k

So I created a 1st November-related post again, because 1 year have passed, yet the people in Budapest hasn't changed at all... I changed the location of the photoshoot though: though the topic is obvious, we didn't shoot the pictures in a cemetery, instead I chose a neutral area. I know it was a bit drastic too on last year's pictures that the graves were visible. We tried to make as modest pictures as possible, I don't want them to be something to laugh at. This is a much more serious topic you know (I still don't care if you are laughing about me, I just want to accentuate the importance of the subject).
So this was the outfit I wore to the cemetery when we visited the graves of our loved ones who passed away. They haven't died recently, yet I'm wearing black. Why? A couple of years ago I was one of those who weren't. But then I grew up, started to be more conscious in what to wear and I observe people. I noticed that on the countryside people have a respect towards traditions and holidays and they wear their sunday's best when visiting graves on All Saint's Day (I don't want to overexplain, but it's good to know that 1 November is All Saint's Day and 2 November is All Soul's Day, most people go to the cemetery on the first because it's a bank holiday, the 2nd isn't). So everyone (99,9 %) is wearing black or elegant black trousers and white tops. Meanwhile in the capital, Budapest? Sweatpants+sweatshirt, colourful, tacky, rustling coats, ripped jeans, so anything but special. Let's face it, we don't go to the cemetery each day, week not even every month, so why on earth can't we dress up properly on this one day? We can on a national holiday, elegant dinner, rendez-vous (!)? Isn't that weird? You can come up with excuses that not everyone has money to buy a black coat... but when you really want something, you make it so if we have hundreds of dollars to spend at the mall, or to buy a new tv or the newest cell phone, then spare some for elegant clothes for occasions like this.
I know that in Budapest traditions are not fashionable anymore, but if they know about respect on the countryside and know how to dress up when going to the cemetery on All Saint's Day, then we have to be able to do it too. Besides this, there is something that is more important, but it's not enough: dress your heart up too. Don't just go to the graves, bring flowers and that's it. Think and feel, remember to the passed away, if we didn't know them personally, ask about them of those who knew them. Remember them with dignity. This is how the holiday will become whole. Because this day is about Them, and not just another bonus day when we don't have to wake up early because we don't have to work. It's a bit personal, but I always say a few things silently, by the grave, speaking just inside, like I was speaking to my relative who passed away to let them know what happened during the year.
I hope that this time you won't just look at the pictures and care about the details of the outfit but you think about the topic too (respect for those who already knew how to dress up on an occasion like this).

Újra elkészítettem tehát egy november elsejei bejegyzést, mert bár 1 év eltelt, a budapestiek semmit sem változtak... Én ellenben változtattam a helyszínen is: habár a téma egyértelmű, mégsem temetőben fotóztunk inkább egy teljesen semleges szakaszon. Tudom, drasztikus volt a tavalyi képsorozatban az is, hogy látszódtak a sírok. Megpróbáltam az idei képeket olyan visszafogottá tenni, amennyire csak lehetséges, semmiképp sem szeretném ha a fotók nevetség tárgyai lennének. Ez annál komolyabb téma ugyanis. (az még mindig nem érdekel ha rajtam nevetnek, csak a mondanivaló fontosságát szeretném hangsúlyozni.)
Ez a ruhaösszeállítás volt rajtam mikor elmentünk a temetőbe meglátogatni eltávozott szeretteink sírját. Nem mostanában haltak már meg, mégis feketét viselek. Miért? Pár éve még én sem így mentem, aztán ahogy felnőttem és tudatosabb lettem öltözködés terén és figyeltem az embereket, észrevettem, hogy vidéken az emberek megadják a módját a temetőbe járásnak Mindenszentekkor (abba most nem megyek bele, bár mindenki tudja, hogy november 1-je Mindenszentek, munkaszüneti nap, a legtöbben ekkor látogatnak ki a temetőbe, míg november 2-a Halottak napja, de ez már munkanap). Mindenki (99,9 %) tiszta feketében vagy elegáns fekete alsóban és fehér felsőben látogatja meg a sírokat. Ezalatt Budapesten? Mackónadrág+kapucnis pulcsi, suhogós, a szivárvány minden színében előforduló kabát (kedvencem a piros), szakadt farmer, egyszóval minden, csak nem ünneplő. Valljuk csak be, nem járunk minden nap, héten, még csak nem is minden hónapban temetőbe, és akkor még az év ezen az egy napján sem tudunk annyit megtenni hogy felöltözzünk szépen? Nemzeti ünnepen, elegáns vacsorán, randevúra (!) szebben felöltözünk, ilyenkor pedig nem? Nem furcsa ez egy kicsit? Lehet itt jönni a kifogással hogy nincs mindenkinek annyi pénze hogy legyen egy fekete kabátja... de szerintem amit az ember igazán akar azt megoldja és ha van pénzünk a plázában, kínaiban hagyni tízezreket vagy új tévét venni, vagy a legújabb telefont, akkor legyen arra is hogy egy normális ünneplőruhánk legyen ilyen alkalmakra.
Tudom hogy Budapesten nem divat a hagyományőrzés, de ha vidéken még tudják mi a tisztelet és meg tudják adni a módját a temetőbe járásnak, akkor itt is képesnek kéne lennünk rá. Emellett pedig van még valami ami fontos, ha nem fontosabb, de ez önmagában még nem elég: a szívünk is öltözzön ünneplőbe, ne csak kötelezően elzarándokoljunk a sírhoz, vigyünk egy nagy csokrot és kész, letudtam a dolgot: szálljunk magunkba, gondolkodjunk el, emlékezzünk vissza a halottra, ha pedig nem ismertük, beszéljünk róla azzal aki ismerte, tudjuk meg róla milyen volt amikor még élt és emlékezzünk rá méltóképpen, így lesz ez az ünnep teljes. Mert ez a nap róluk szól, akik már nincsenek közöttünk és nem egy újabb nap amikor tovább alhatunk mert nem kell dolgozni. Személyes dolog, de én mindig el szoktam mondani a sírnál magamban, mintha vele beszélnék hogy mi történt az egy év alatt míg nem voltam ott.
Remélem ezúttal nem csak a képek, meg a szett részletei mozgatnak meg titeket, hanem elgondolkoztok egy kicsit ezeken (tisztelet a kivételnek, aki tudja hogy kell felöltözni ilyenkor).

02 03 04.1 05 06 07 08 09 10
Hat / Kalap: Bershka
Scarf / Sál: Stradivarius
Coat / Kabát: Mango
Shoes / Cipő: Ebay
Shirt / Ing: C&A
Pullover / Pulcsi: Topshop
Trousers / Kordbársony nadrág: Levi's
11 comments on "All Saint's Day / Mindenszentek - November 1"
  1. Részben van igazság az írásodban, viszont vidéken a mai napig nagyon sok minden másként megy. Temetéskor az a "trendi", hogy minél többen jöjjenek el, legyen rengeteg virág és tiéd legyen a legjobb (és lehetőleg drága) sírkő. Nem véletlen, hogy templomba és temetésre hordják az emberek a legjobb ruháikat. Nem tudom van-e úgy igazán vidéki rokonod/ismerősöd, nekem van, és én így látom a helyzetet. Ugyan úgy megy a rongyrázás, de ők másban tudják "kiélni" magukat. Nem véletlen, hogy 40 éves kora után szinte mindenki a temetésére teszi félre a pénzt. Te nevezheted ezt tiszteletnek, szerintem ez csak évek megszokása már a vidékiek nagy többségénél, persze tisztelet a kivételnek. Az, hogy sátoros ünnepnapon ki hogy téved ki a temetőkbe, milyen szivárvány-szín ruhában az a legkevésbé sem izgat. Nem szólok meg senkit, mert nem tudhatom, hogy neki az emlékezés 1 napra szól-e vagy sem. De ez mindenképp független a ruházattól. Temetésre természetesen magától értetődő, hogy van egy elvárt viselet, de azért, mert speciel én vagy XY kispista melegítőbe megy ki, mert teszem azt gazol, ültet, locsol, sírt gondoz a sárban, nem szabad megszólni senkit sem, hogy tiszteletlen. Hisz, te is épp ünnepnap tévedtél oda, látod amit látsz és véleményt nyilvánítasz. Engem sokkal jobban zavar ilyenkor a tömeg, aki képmutatóan bevonul nagy csokrokkal, koszorúkkal és gyertyák tömkelegével aztán ott kóborolnak mert azt se tudják hol van a sír amit keresnek. A temető nem a divatozásról szól vagy a színekről, hanem érzésekről. Lehet, hogy egy-egy piroskabátos emberben mélyebb a tisztelet és gyötrőbbek az emlékek, mint 10 talpig feketébe öltözöttnek.

    ReplyDelete
  2. Kedves Lidia!
    Először is: gratula a fejlődéshez, ami a blogodban megfigyelhető! Én is a Velveten láttalak először, és azt a véleményemet tartom is, hogy a némely korábbi bejegyzésed nem éppen tetszett, pl az ominózus temetős, vagy pl. a BKV buszon pózolós is szerintem ciki, de itt nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy pl ez a szett is nagyon szép, meg mostanában egyre többet látok tőled olyat, ami nagyon megfog csak így tovább!
    Azonban egyetértek az előttem szólóval is, hogy ha azért mész ki a temetőbe, hogy rakj egy koszorút a sírra, akkor jól van a ruhád. De mi (ugyanannyi idős vagyok mint te és ugyanúgy budapesti, sőt a divatot is szeretem;) mikor kimegyünk temetőbe, azért megyünk farmerben és tornacipőben, mert gazolunk, szemetet esetleg murvát hordunk, letisztítjuk a sírt stb. És azért ezt ilyen szettben nem lehet, akármennyire jól néz ki, vagyis lehet, de akkor utoljára volt rajtad! Szerintem másokon is ezért van inkább mackónaci :)
    Végül még egyszer leírnám, bár remélem lejött, hogy ez nem egy piszkálódós komment akart lenni, hanem csak a véleményemet írtam le!
    További sikeres blogolást és hasonlóan jó szetteket kívánok! ;)
    Liz

    ReplyDelete
  3. Nagyon tetszett ez a cikk. Eddig is el-elolvastam az írásaidat, de ez nagyon szimpatikus, hogy ilyen témát is érintettél, illetve milyen szép gondolataid vannak ezzel kapcsolatosan.
    Én vidékről származom,bár már Pesten élek 10 éve, de életem egyik legszemélytelenebb és elszomorítóbb pillanata volt, mikor egy pesti temetőbe kellett látogatnom, ég és föld a kettő (nem csak a ruházkodás miatt)...
    Teljesen egyetértek Veled.

    ReplyDelete
  4. Butaság amit írtál, ne haragudj. A divat, egyáltalán nem a temetőbe való. Illetve a divatosságra való törekvés, csinos holmik nem elvárás ha az ember temetőbe megy. Nagy szavak ezek az "öltöztessük ünneplőbe a lelkünket" de valószínűleg neked sem sikerült eléggé ha arra volt időd, illetve azt tartod fontosnak hogy a divatot taglald. Lehet hogy az aki susogós melegítőben van annak a gyásza, emlékezése sokkal nagyobb mint a tiéd vagy másé. Sok helyen fontos a divatos öltözködés de a temetőpont nem az. Felszínes vagy ha te így látod.

    ReplyDelete
  5. This comment has been removed by the author.

    ReplyDelete
  6. ez a szett valóban sokkal inkább megfelelő, mint a tavalyi volt, legalábbis semmi kirívó és közönséges nincsen benne. gratulálok a fejlődéshez és ahhoz, hogy be tudtad ismerni, hogy akkor hibáztál, de azóta rengeteget fejlődtél. ez egy fantasztikus dolog és sajnos nem mindenki képes rá.
    egyet értek a korábbiakkal, a divat valóban nem a temetőbe való dolog. de ezen a fejlődési pályán haladva egy év múlva ilyenkorra eljuthatsz oda, hogy egyáltalán nem is posztolsz temetős képeket! :)
    és még egy megjegyzés: temetőbe egyébként nem kell tiszta feketében járni, néhány idős özvegy nénin (akik viszont minden nap így öltöznek) kívül nem is teszi ezt senki. az ember temetéskor öltözik feketébe, nem akkor, amikor kilátogat a temetőbe.
    hajrá a továbbiakban is! :)

    ReplyDelete
  7. Nemcsak a ruháddal volt a baj az előző posztban, hanem a véleményeddel is. Igen tudom, ez a te blogod, a te véleméyned stb. st.b, de tartsd tiszteletben azt is (ha már nyilvánosságra hoztad a tiédet), hogy mások ellentmondhassanak neked.
    Amennyire szimpatikus a blogod, annyira kevésbé tudtam egyetérteni a nézeteddel már tavaly ilyenkor is. Az, hogy ki milyen ruhát vesz fel ilyenkor, egyáltalán ki megy-e a temetőben e két napon (az meg bocsánat de pláne nem fontos hangsúlyozni, hogy mi a különbség a két nap között, ez az általános műveltséghez tartozik nem a személyes gyászunkhoz).
    Ha megmutatod mit vettél fel karácsonykor, születésnapodkor, farsangra (tudom te a Halloweent tartod), oké megnézem, de egyáltalán nem érdekel mit vettél fel, amikor az elhunyt szeretteidet látogattad meg a temetőben. Ha megnézed az eddigi kommenteket, senkit se szólt a ruhádról egy szót se, mert nem erről szól ez a nap és egyáltalán a temetőbe járás, a gyász sem, szerintem.

    ReplyDelete
  8. Az összeállítás jó, az írás egy részével nem értek egyet.
    Vidéken szerintem a rongyrázás része, hogy minél csinosabb legyél a temetőben. Többet foglalkoznak azzal, hogy jobbak legyenek a szomszédnál, mint az emlékezés. Tisztelet a kivételnek.
    Szerintem a temetőben nem az a lényeg, hogy ki hogyan néz ki, nem elsősorban külsőségekben mutatkozik meg a tisztelet és a szeretet. Szerintem az nem túl jó, ha valaki egyszer téved ki a temetőbe évente, de akkor veszettül kirittyenti magát. Ez a nap az emlékezésről szól, nem a ruházkodásról. Persze azzal nincs gond, ha így adod meg a tiszteletet a szeretteidnek, de nem ez a legfontosabb. Ez pont olyan, amikor valaki megveszi a legnagyobb, legcsicsásabb, legdrágább koszorút, mert azt úgy illik, azt hiszi, hogy attól több, a néni meg kertje legszebb virágait köti csokorba, és viszi ki a sírhoz. Melyik az őszintébb?

    ReplyDelete
  9. Személyes véleményem az, hogy nem csak karácsonykor kell szeretni és nem csak halottak napján kell megemlékezni a szeretteinkről. Azt meg, hogy ki milyen módon emlékezik meg az a saját magánügye. Nem az a baj, hogy te hogy nézel ki vagy milyen ruhát hordasz. Hanem az, hogy milyen jogon kritizálod a többi embert aki a temetőbe megy.A fotósnak meg gratulálok a képekhez ez most nagyon szép munka lett. Jól állna neked a szépia is. Üdv Egy régi bár eddig néma olvasód: Ági

    ReplyDelete
  10. Anita: Vannak vidéki rokonaim, bár nekem ez még nem tűnt fel. Mivel nem vidéken élek, ezért ebbe nem látok bele, lehet, hogy igazad van. Egyébként én sem azt mondtam, hogy divatozni kell a temetőben, csak azt, hogy öltözzünk feketébe vagy ünneplőbe. Azért mert ruha, még nem egyenlő a divattal. Ez klasszikus elegancia, semmi köze a divathoz.

    Anonymous1: Köszönöm az elismerést, jól esik :)
    Viszont jó meglátás és én a cikk megírásánál nem is gondoltam bele abba, hogy bizony az ünneplő ruha nem éppen a legjobb sírt gondozni… de nem hiszem, hogy nyakig sárosnak kell lennünk ahhoz hogy kicsit rendbetegyük, nem vagyunk már gyerekek hogy ne tudjunk vigyázni az ünneplő ruhánkra. Meg mi van azokkal, akiknél a meglátogatott sír egy az egyben kőből van? Nincs mit gazolni, nincs hova ültetni, csak koszorút és vágott virágot tud vinni. Sok ilyen van, és ők is macinaciban vannak…
    Aranyos vagy és köszönöm, hogy írtál, szia :)

    Anonymous2: Örülök hogy azért van aki egyetért a leírtakkal. Köszönöm!

    Anonymous3: Figyelmetlenül olvastad akkor el a cikket, divatról szó sincs. Nem azt mondtam, hogy vonuljunk fel a temetőben, mint valami kifutón és legyünk minél trendibbek. A legalapabb fekete nadrág, pulóver és kabát bőven elég. A fazonja is mindegy. Csak látszódjon, hogy készültünk.
    Ez pedig vicces hogy szerinted nem szálltam eléggé magamba, attól hogy én lelkileg is készülök és átélem a látogatást, még nem vagyok vak és látom amit látok. Akármerre járok, megfigyelem az embereket, aztán beszámolok róla itt. Nem hiszem hogy ezzel baj lenne.

    Anonymous4: Örülök hogy fejlődést tapasztalsz, köszönöm szépen a bátorítást :) Az pedig hogy jövőre nem posztolok már ezzel kapcsolatban, evidens. Bőven elég a blogra egy jól sikerült bejegyzés, a képek végre senkit nem sértenek, a véleményem pedig szerintem ez marad jövőre is, minek írjam le kétszer :)

    Tina: Azt csak azért írtam le, mert nem mindenki tudja a különbséget a két nap között. Sok embert ismerek aki nem tudta, gondoltam, nem árt ha leírom. Tudom, hogy nem kapcsolódik szorosan a véleményemhez, ezért is van zárójelben.
    Azért írtam a végére oda, hogy remélem nem mindenkit a ruha fog érdekelni, mert tavaly több komment jött a ruhára, mint a véleményre, most pedig mindenképpen a szöveget szerettem volna kiemelni. Ez nyilván azért is volt mert a ruha elég botrányosra sikerült, ezen változtattam is.
    Természetesen tiszteletben tartom az ellenvéleményt, nem kell velem egyetérteni, de azért szerettem volna megosztani veletek hogy hogy látom a dolgokat. Remélem nem okoztam csalódást.

    Anonymous5: Igen, teljesen igazad van. Meg kell találni az összhangot. Jó ha gyújtunk egy gyertyát, ha szépen felöltözünk, de először a lelkünkben kell elkezdeni mindent, mert ha belül nem éljük át, a külsőségek feleslegesek.

    Ági: Én nem is kérem számon az egyes embereket, csak leírom, hogy szerintem mi a helyes. Ettől függetlenül nem biztos, hogy ez a követendő példa, de kikívánkozott hogy leírjam. Örülök hogy tetszettek a képek, köszönöm a fotós nevében is :) Írj máskor is :)

    ReplyDelete
  11. Kedves Lidia!

    Én nem azt írtam, hogy számon kéred az embereket, hanem, hogy kritizálod.

    Üdv: Ági

    ReplyDelete

Auto Post Signature

Auto Post  Signature